Az, hogy 6 meccsből kettőt sikerült eltalálnunk az szerintem mindent elmond. Azt a kettőt is csak azért, mert azok annyira egyértelműek voltak, hogy nem mertek váratlant húzni. Az EC 2 héttel a Payback után a maga redukált meccsszámával nem sok jóval kecsegtetett, azonban nyugodtan kijelenthetjük az adás után, hogy messze az idei év legjobb PPV-ját hozták el nekünk. Volt egy-két olyan jó meccs, hogy nem is lehet szavakba önteni. Ne is szaporítsuk fölöslegesen a szót, nézzük az Elimination Chamber 2015-ös kritikáját.

A gála első meccse a TT EC mérkőzés volt, ami olyan kegyetlen küzdelmet hozott, hogy kétlem, hogy valaha is fogok még látni ehhez hasonló harcot a Tag Team övekért. A tetű bajnokokon kívül mindegyik csapat odatette magát kőkeményen, még a Matadorok is, akiktől igazán nem várta volna el az ember. Azon felül, hogy a meccs az elejétől kezdve a végletekig borzalmasan kiszámítható volt, egy remek csatát kaptunk, fantasztikus elemekkel, mozdulatokkal. Mondjuk az kissé zavart, hogy Kalisto a fél meccset a New Day fölött töltötte, de ezt messze kompenzálta az az ugrás, amit a tetőről csüngve hajtott végre. Az Ascencion debütálásuk óta most győzött meg először, nagyon komoly erőt mutattak, azonban az MVP véleményem szerint így is Cesaro-t és Titus O'Neil-t illeti. Ezek ketten - főleg a néger - olyan brutális dolgokat csináltak, hogy alig bírtam csodálni. Cesaro face-ként sokkal jobban ki tud teljesedni, mint heel-ként, Titusban pedig olyan iszonyatos erő van, hogy az félelmetes. Persze a végén jött a borítékolható, csalós, szánalmas New Day győzelem, dehát ezt tudtuk előre, úgyhogy annyira nem is fáj, pláne, hogy egy ilyen meccset kaptunk körítésnek.

A díva meccsen volt pofájuk és meghúzták a legeslegsablonosabb opciót. Fogalmam sincs, hogy mire jó az, hogy Nikki maradt a bajnok, mind Naomi, mind Paige jobb lett volna helyette. Egy sister harc a végére simán belefért volna, dehát minek? Szarjunk a közönségre, abszolút látszott ezen a meccsen, hogy 10 percnél tovább nem foglalkoztak vele. Elfuserált szar történet, hacsak ma a RAW-n nem történik valami fordulat a díva öv körül, amit erősen kétlek, ismerve ezeket az okosokat.

A Széna Owens meccs a gála egyik- ha nem a legjobb meccse. FACT. Ezúton be szeretném mutatni nektek a jövő Lesnar-ját. Ez az Owens valami isteni. De komolyan, nem találok olyan szavakat, amik leírnák a srácot. Lesnarral hogy is volt? Heel-t alakított, de faceként kezelte a közönség. Tessék. A tökéletes heel példázata a WWE szeme előtt, az NXT rosterből. Úgy elpicsázta Szénát, hogy öröm volt nézni. Bevallom, hogy én azt hittem végig, hogy a US övért megy a dolog, és ezért úgy szurkoltam Owens-nek, mint valami 6 éves gyerek. Aztán mikor kiderült, hogy egy sima meccs volt, kissé lehangolódtam, de gyönyör ami körbelengett engem a csávó bunyója után egy percig sem lankadt. Széna szokás szerint fetrengett a meccs 80 százalékában, és nagyon be voltam szarva, hogy így is megnyeretik vele. De szerencsére Owens lehozta, valami eszméletlen teljesítménnyel. Az a magabiztosság ami sugárzik róla az utánozhatatlan, ilyen egy domináns karakter, és valószínűleg ezért nem lesz Neville-ből soha top karakter. Bár ki tudja. A jövő egyértelműen az NXT-ben rejlik, már csak a WWE-n múlik, hogy kit hogyan használnak ki.

A Neviile Dallas meccs igazából semmi várakozásokon felülit nem nyújtott. Neville kezdett előnyben, aztán hagyták egy kicsit Dallas-t is verekedni, majd Red Arrow és szevasz nyálas hittérítő fasz. Félek, hogy Neville sorsa nem fog sokkal jobbra fordulni, pedig nagyon nagy tehetség. Reméljük, hogy a Dallassal való bohóckodásának nem lesz folytatása.

Az IC meccs eléggé harmatosra és langyosra sikeredett, kevés jó mozdulat, nagyon kevés extrém momentum. A sérült Rusev helyett Mark Henry tért vissza, aki kb. annyit tett hozzá ehhez a meccshez, mint a Survivor Series összecspáshoz. Ziggler mostmár nagyon unalmas, Barett eddig is az volt, Truth igazából hozta az -én sem tudom mit csinálok itt- szerepet. Sheamus bezártsága valami iszonyatosan bénára sikeredett, példát kéne venniük Owens-ről a heel megformálásának elvei témában, mert ez így borzalmasan gáz. Az, hogy Ryback nyert enyhe kellemes meglepetés, mert nem úgy tűnt, hogy pusholni akarnák a csókát Sheamus-el ellentétben. Nyilván vele fog majd feudolni több mint valószínű. Az a nyáladzás a végére persze kellett, Bryan-ből még sérülése után is megpróbáják kisajtolni a pénzt, ezért a jövőben még biztos fogjuk látni valahol. Összefoglalva egy nagyon lapos meccset láthattunk, amely közelébe sem ért a Tag Team EC meccsnek.

A főmeccs egy átlagon felüli RAW főeseményéhez hasonlított, annyi különbséggel, hogy hosszabb volt, s a mozdulatok számának növekedése által, úgy tűnik, mintha az évszázad meccsét láttuk volna. Pedig a Széna Owens meccs sokkal jobb volt szerintem. Mindenki megnyugodhat, Ambrose-tól valószínűleg elveszik majd az övet, legalábbis biztosan meg fogják próbálni a mai RAW-ban. Kissé féltem a befejezéstől, hogy Rollins ismét elmenekül az övvel, a többieket meg laposra verik a Shieldesek, de hláIstennek nem így történt, úgyhogy tartogat némi misztériumot a történet, remélhetőleg jóra használják a fordulatot, hogy Ambrose-nál csak félig van jogosan az öv. A végén Reigns és Ambrsoe befejezésénél vártam volna egy Sierra Hotel India Echo Lima Delta felcsendülést, csakhogy még jobban kibasszanak Rollins-szal, de sajnos erre már nem futotta a kreatívoknak.

Az Elimination Chamber tehát Ambrose és Reigns ünneplésével zárult, a RAW-n biztosan választ kapunk a bennünk felmerülő kérdésekben. Reménykedjünk, hogy a WWE tudja hozni a PPV utáni RAW minőségét, és egy igazán jó adást tolnak holnap az orrunk alá. Ami minket illet, ma este kezdetét veszi a Bajnokok Ligája hét az ESZKO-n, Jorge jelentkezik majd nektek egy cikkel a későbbi órákban. Holnap RAW, pénteken Smack, és ne felejtsétek, szombaton este Juve-Barca, a szezon utolsó meccse, élőben az EszkoSporton. Szevasztok!