Lehet, hogy csak én vagyok így vele, de egyre jobban várom a SummerSlamet. És nem csak, sőt főleg nem a Lesnar-Undertaker miatt, ami tipikus kirakatmeccs, hanem a többi párharc miatt is. És ha hiszitek, ha nem, ez a SD hozta meg az étvágyam. Nem volt jobb, mint máskor, de kedvcsinálónak elment. Nézzük, mi is történt.

A kezdőjelenetet mindig úgy oldják meg, hogy abból megtudjuk a főmeccs résztvevőit, még ha sokszor totál érdektelennek és randomnak tűnik is az egész. Ezen a héten például összedobtak egy Rollins/Owens kontra Neville/Cesaro párharcot. Ami önmagában nem rossz, ha eltekintünk attól, hogy ezt a négyest HÁROM ISTENVERTE FEUD résztvevőiből hentelték össze. Neville-t mért kötötték rá Rollins péniszére, amikor lesz egy baromi jónak ígérkező meccse Stardustékkal, Stephen Amell alias Green Arrow oldalán? Cesaro is miért foglalkozik többet Seth-el, akihez az ántivilágon semmi köze nincs, mint Owensszel, akivel viszont meccse lesz huszonharmadikán? KO úgy kellett hátulról beletaroljon, hogy "hé haver, állítólag én leszek az ellenfeled". Ez az "on and on" szöveg meg már kicsit debil szerintem, Cesaro dumáját akarták felpezsdíteni vele, mert egyébként mikrofonnál nulla a svájci (Neville sem sokkal jobb), de nekem mostmár sok.

Aztán próbálták nyomatni egy kicsit ezt a Tough Enough-t is, azzal, hogy Széna azon az adáson fogadta el Rollins kihívását. Na lófasz. Szerintem nem lesz hosszú életű ez a műsor.

A csajok meccse nem hozott lázba, mert mindegy, mi történik, úgyis kapunk egy fantasztikus 3x3-as összecsapást jövő vasárnap. Charlotte submissionje azért elég furán néz ki azzal a Wyattes hídtartással. És újra megkedveltem Naomit, nem tudom miért.

Aztán kaptunk a képünkbe egy Reigns vs Harper meccset. Ebben az (újrahasznosított) Ambreigns-Wyatt family összeakaszkodásban az az érdekes, hogy a meccsélmény mindig ott van, ahol lennie kell színvonal szempontjából, de mint feud megbukik. A WWE három legyet ütött egy csapásra, negatív értelemben: egyszerre három főkaraktert sikerült betuszkolniuk ebbe az unalom bűzét árasztó bőröndbe, ahol Harper egyébként már hónapok óta feküdt. A Summerslamig egyébként valószínűleg be kell érjük az ilyen szarhúgy befejezésekkel, mint a mostani, Wyatt-diszkvalifikációs ending. De legalább a meccsek élvezetesek.

A Tag Team szenvedés és kín és unalom és gőzturbina. Nem jobb egy cseppel sem, ha felpakolják az összes létező csapatot egy Fatal 4-way meccsbe. Ez egy ND vs PTP fantom-verzió lesz, mert mindenki tudja, hogy sem a megfelelő booking nélküli Lucha Dragons, sem a karakter nélküli Matadores nem fog tűzközelbe kerülni. És hogy a második kettő közül ki nyer, az nem nagyon érdekel.

Persze kaptunk promót a Lesnar vs Undertakerről, ami kitöltött még egy meccsidőt, köszi WWE.

A főmeccsel pedig úgy voltam, mint a Reigns-Harperrel: órákig elnézném ezt a négy embert harcolni, ha nem duruzsolna a fejemben, hogy "ennek az egésznek semmi értelme". Hagyhatták volna Cesarót megszvingelni Owenst, de képtelenség, mivel jelen volt a WWE Jövője, akit nem gyengíthetnek egy Smackdownos vereséggel ugyebár. Rollins tehát kopogtatott és lelépett, Owens pedig kapott még az agyára párat, tetejébe még egy Red Arrowt is. Ennyit erről; egyre inkább úgy tűnik, hogy a SmackDown olyan, mint az egyéjszakás kaland: random pankrátorok összejönnek, élvezik egymás társaságát, majd a RAW-n mindenki megy a maga dolgára. Ami elszomorító. De azt el kell ismerjem, hogy felpumpolták kicsit a kedvemet a Summerslamhez.

Ennyit erre a hétre, kedden ismét RAW, EszkoF jóvoltából. Viszlát! _Jorge